Molnár Ferenc öt szerelmét ismerhetjük meg Sárközi Mátyás, a 2008-as Könyvhétre megjelent könyvéből. Az író (Molnár Ferenc unokája), bemutatja a nagyapa életében legfontosabb szerepet játszó nőket.
Molnár Ferenc 1906-ban vette feleségül Vészi Margitot, akinek apja – a Budapesti Napló főszerkesztője – „határozottan ellenezte a házasságot, féltette elsőszülöttjét a bohém, italozó, kimaradozó és borközi állapotban brutális fiatal zsenitől”. A házasság igencsak rövid életű lett. Még csak öt hónapja éltek együtt, mikor Vészi Margit áldott állapotban hazamenekült a rabiátus férj ütései elől.
Varsányi Irén volt, talán a legnagyobb, de beteljesületlen szerelem Molnár Ferenc életében. A fiatal, tehetséges színésznő, nem tudta feláldozni férjét és két kisgyermekét a szerelemért. Az ügy végén Molnár öngyilkosságot kísérelt meg, de vigyázott arra, hogy nagy baj azért ne történjen.
A következő szerelem - aminek a vége egy furcsa házasság lett –, Fedák Sári volt. Viharos kapcsolatuk 12 évig tartott, talán mert, Fedák maga is szívesen vett rész a veszekedésekben, verekedésekben.
1925-ben feleségül vette, a nála több mint 20 évvel fiatalabb Darvas Lilit. Ez is rendhagyó, ma úgy mondanánk nyitott házasság volt. Évente egy-két hetet töltöttek együtt. Molnár, darabjaival rengeteget utazgatott, Darvas Lili pedig, Max Reinhardt színházával járta a világot. Az 1930-as évek végén mindketten Amerikába emigráltak, de ott sem éltek együtt.
Bartha Vanda volt az utolsó nő Molnár Ferenc életében. A szép, fiatal, négy nyelven beszélő nő, az író önkéntes kísérője, segítője, titkárnője, kritikusa, menedzsere, ápolónője lett. 7 év odaadó szolgálat után Vanda, váratlanul, látszólag minden előjel nélkül öngyilkos lett.
Sárközi sok-sok szemelvénnyel alátámasztott írása a hétköznapok Molnár Ferencét (aki persze, nem választható el az írótól), festi le erőteljes ecsetvonásokkal. Ha a kép nem is mindig szimpatikus, de segít abban, hogy mélyebben megértsük Molnár írásait. A Liliom például egy üzenet volt különélő feleségének, miszerint: ”azért mert valaki (...) megveri, megüti asszonyát, attól még tiszta szívből szeretheti. Csak hát ilyen a természete.” Hát, nem tudom ...
Bár a Liliom az egyik legsikeresebb Molnár-darab lett, Vészi Margitot mégsem hatotta meg. Ebben is, mint később sok más darabjában élete válságait, nehéz természete okozta problémáit próbálja meg kivetíteni, kiírni magából, s próbál feloldozást nyerni az emberektől.
Sárközi kemény őszinteséggel, de mindvégig jó ízléssel, a tőle megszokott könnyed, szellemes stílusban tárgyalja a kényes témát.
Ha tetszett az ajánlóm, kérlek, oszd meg ismerőseiddel! Tegyünk együtt a könyvekért, az olvasásért! Köszönöm.
