A szerző 1957-ben született Prágában, 1984 óta Párizsban él. Anyja francia, apja cseh. Kundera mellett, ő az egyik legtöbbet fordított, ma élő cseh író.
Europeana című könyvét 2001-ben írta, több mint 22 nyelven jelent meg. Alcíme: A huszadik század rövid története, de ez korántsem egy hagyományos történelemkönyv. A század fontos eseményei elevenednek meg lapjain. Szó van benne kommunizmusról, nácizmusról, a háborúkról, koncentrációs táborokról, a nők jogairól, az örmény népirtásról, szcientológiáról, Barbi babáról, fekete lyukról, a fogyasztói társadalomról, a világ végéről, a villamosság és a melltartó felfedezéséről, fogamzásgátlásról, a virtuális valóságról és még sok izgalmas, borzalmas és ellentmondásos, humoros dologról, ami mind-mind hozzátartozott a mi XX. századunkhoz.
Ouredník nagyon tudatosan sorakoztatja fel, vagy éppen állítja szembe egymással a különböző eseményeket. Ez a tudatos szerkesztés döbbenetes hatást eredményez. Az író hangja mindvégig szenvtelen, távolságtartó, kívülálló, de ennek ellenére egy pillanatig sem hagy kételyt bennünk erkölcsi hovatartozása felől. Stílusának, látásmódjának iróniája, humora - mely időnként már fekete humorba csap át – teszi különleges, élvezetes olvasmánnyá ezt a könyvet.
Egy különös kettősség vonul végig Ouredník művén, amit leginkább úgy tudnék érzékeltetni, hogy a könyvet olvasva legszívesebben harsányan kacagnánk a különböző abszurd eseményeken, ha közben nem szorongatná sírás a torkunkat. Egy kis ízelítő:
„S mikor a szovjet hadifoglyok a háború után hazatértek, kormányuk koncentrációs táborba küldte őket, hogy szorgos munkával tegyék jóvá a háború alatti bevetésük elégtelen voltát.”
*
„Ezt az éjszakát később kristályéjszakának nevezték el, mert 7200 zsidó bolt kirakatát zúzták be, az utcákon pedig garmadával hevertek az üvegcserepek. A német kormány pedig egymilliárd birodalmi márkát kivető bírságot rótt ki a zsidókra, mert ők idézték elő a német nép jogos haragját.”
*
„…ez volt az első olyan háború, amelyben a győztes fél egyetlen katonája sem vesztette életét, és a hadászat stratégái azt mondták, hogy ez már a jövő ígérete, s a jövőbeni háborúkban senki sem fog meghalni, az ellenséget kivéve.” (Szerbia elleni légitámadás)
Bár a könyv zsebkönyv méretű, mégsem lehet gyorsan olvasni, legalábbis nekem nem sikerült. 5-6 oldal után le kell tenni, mert az ember úgy érzi, agyon nyomja a rázúduló töméntelen mennyiségű információ és borzalom, a XX. század rövid története.
Sokszor cinikus, szkeptikus hangja ellenére is alapvetően humanista mű az Europeana. Sokkol és gondolkodásra késztet. Hogy okuljunk a történtekből, tükröt tart elénk, de a kép, amit látunk nem túl biztató. Ha történelemtanár lennék, minden órán felolvasnék néhány oldalt ebből a könyvből, segítene közelebb hozni a fiatalokhoz a közelmúlt eseményeit, a sok rémséget, őrültséget, abszurditást, a múlt század Európáját.
